1937-0
Grafikus, Festőművész

festő, grafikus(Budapest, 1937. június 11.–) 1956-1961: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Hincz Gyula. 1967: ösztöndíj Bécsben; 1970: Bécs grafikai díja; Kisgrafika, I. díj; Brit Nemzetközi Print Biennále, Yorkshire Art Association díja; 1972: 1. Norvég Nemzetközi Grafikai Biennálé díja; 1976: 6. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Krakkó, III. díj; 1987-1989: állami ösztöndíj, Osztrák Kulturális Minisztérium; 1988: Eötvös Alapítvány ösztöndíja; 1995: Munkácsy-díj; 1997: MAOE alkotói díj; 2003: Kossuth-díj. 1967-től Bécsben és Budapesten él. 1975-1977 között Kreativitás - Vizualitás szakkört vezetett a Ganz-Mávagban Erdély Miklóssal (» Kreativitási Gyakorlatok). 1981-1983: fotó- és filmszakkört vezetett a Szépművészeti Múzeumban (» Indigó csoport); 1987-1991: a Magyar Iparművészet Főiskolán vendégtanárként audiovizuális gyakorlatokat tartott; 1990-től tanár a Magyar Képzőművészeti Főiskola interdiszciplináris festőosztályán. A 60-as évek elején érzékeny, organikus és groteszk formákban gazdag rézkarcokkal indult pályája (Melegház, 1963; Holtak háza, Pompei sorozat, 1964). Geometrikus fonadék, kompozíciós háló, kitöltve biomorf elemekkel jellemző munkáira, egyes esetekben ábrázoló jellegűek, másutt asszociatívak. A későbbiekben pedig definiálhatatlan formákat készített felületi kezeléssel. A folyamat nyilvánvalóan az absztrakció felé haladásról szólt, mint az 1963-1964-ben készült Fiore esetében, ahol erősen rusztikus hullámfelületet teremtett. A 60-as évek közepén a "pszichorealisztikus" rézkarcok korszaka lezárult, s rendkívül hamar kibővült eszköztára: kollázsok, applikációk (pl.: szőr), gyűrések, a rajzokat elfedő rétegek jelentek meg az addig alapvetően tradicionális technikával előállított művein (PB 0, Hegy és ember, rézkarc, 1969). Az eltakarás, elfedés, elrejtés motívuma, amely későbbi munkáiban is fontos szerepet játszott, már ekkor megjelent. A 60-as évek végén kezdett konceptuális műveket készíteni, ahol eszköztára a fotóhasználattal, perszonális akciókkal is bővült, mint a Nagyon magasról leejtett lemez (fotó, mélynyomás, 1970), ahol a lemez leejtése fotón jelenik meg, együtt a deformált lemez képével. Ez a fajta személyes jelenlét több munkán is megfigyelhető (Utcakő akció, fotósorozat, 1971). Ebben az időben fordult figyelme a matematikai indíttatású sorozatművek, természeti akciók, s a szeriális munkák felé. A rendkívül változatos anyagok - gallyak, gézzel lefedett különféle csomagocskák, ágak, kalászok, nádszálak stb. - növekvő-csökkenő rendszerbe sorolásával alkotott tárgyakat (Mennyiségtábla, szalma, papír, 1972; Mennyiségtáblák 3., különböző anyagok falapon, 1972), majd ugyanennek a matematikai rendszernek "elvonatkoztatott", geometrikusan absztrahált festészeti és plasztikai (relief) változatait, majd a mágikus négyzeteket is létrehozta (Mennyiségtábla 6., farostlemezek, falap, műanyagfesték, 1972). ~ sorozatműveinek másik nagyobb csoportja a jel- és nyomhagyás problémaköréhez sorolható. Igen változatos műformák tartoznak ide: a pedotypiák, melynek első darabja a V. május 1-i felvonulása mesterséges talajon (1971), ahol a "sétatér" harmada festékkel beszórt, gyűrött papírtéglalap, a többi pedig fehér papír, ezen sétál, s hagyja lábnyomait másfél méter átmérőjű körben a "privátfelvonuló". Ennek az ideának kiteljesítése volt 1976-ban a Helikon Galériában, a közönség aktív közrejárkálásával megvalósított pedotypia is. A jelhagyás és jeltörlés megteremtése, dokumentálásának ellentéte, az ellentétes irányú mozgások jellemzőek szöveghasználatú sorozatművein is (Inkább madár lennék 1-4, 1971; Szónyomok, Akkumuláció 1-2, 1973). ~ » process art tevékenységének harmadik vonulata a fázisfotó sorozatok csoportja, a minimális mozgások kutatása, ahol összekapcsolódik a mennyiségtáblák rendszerező struktúrája és a jelhagyás gondolatrendszere (Reverzíbilis és felcserélhető mozgások, 1972). A minimális mozgások folyamatainak megtervezett rögzítése igazán már az újabb eszköz, a film segítségével történt. ~ művészetében a helyváltoztatás, mint központi fogalom és gondolat folyamatosan jelen van, fotón és filmen egyaránt, s azt a hatást vizsgálja, amit két vagy több tárgy egymással kapcsolatba lépő, egymásra rétegződő mozgásrendszere kivált (Displacement-sorozat, 1972-83; Relatív lengések, 1973). A 70-es évek derekán indult a Kvázi-képek sorozata, melynek teremtő elve a továbbiakban folyamatosan jelen van ~ művészetében. Egy geometrikus raszterrendszer valamely részletét véletlen kiválasztással kiemeli, felnagyítja, s elhelyezi a síkban, majd később a térben is (Széria ábra két Kvázi-képpel, 1976; Kvázi-kép véletlen adatok szerint, 1977). Ugyancsak a 70-es évek második fe-lében készíti az eltolódások és a 4-ből öt típusú képsorokat is. Az előbbieknél egy négyzetet átlósan feloszt, majd az így keletkezett paralelogrammákat eltolja egymáshoz képest. Technikai és anyagi szempontból igen változatos tárgyegyüttesek jönnek létre: grafika (Egy négyzet széttolása, papír, 1974); objekt (Egy négyzet széttolása, faobjekt, 1974; Eltolhatás, fotó falapon, rádió, 1976). A 4-ből öt típusú képsorok rendezőelve a különböző típusú tárgyak és formák, osztások különféle rendbe való sorolása, pl.: négy négyzet ötféle tagolása, kihagyásokkal és színekkel, egy répa öt pozíciója és hasonlók (4-ből 5, objekt, 1976; 4-ből öt szériák, akril falapon, 1979; 5-ből 6, akril falapon, 1979). A 70-es évek vége a kísérleti filmek mellett az elrejtett struktúrák problémakörének újabb, grafikai megvalósítását hozták: a Rejtett struktúrák frottázs-sorozat úgy jött létre, hogy ~ a hajtogatott papírlapot a lap alá hajlítja, s az így létrejövő struktúra rejtett marad, a különféle geometriai egységek már nem létező formák lenyomataivá lesznek (Rejtett struktúrák 1-3., frottázs, 1977-79). Mindez a 80-as évek elején értelemszerűen vezetett a Zsilipekhez, a fénnyel, folyadékkal, porral végzett struktúraanalízisekhez. ~ egy 1972-es munkájához, a Széljelzésben (szénpor falapon) felvetett gondolathoz nyúlt vissza, amikor újra a különféle anyagok mozgásviselkedési vizsgálatába és nyomhatásuk rögzítésébe fogott (Zsilipek, fotó, krétapor papíron, 1980). A 80-as évek másik döntő fejleménye volt, a Kvázi-képek kiszínesedése és kilépése a térbe. A színekkel megkülönböztette és kiemelte a síkokat és mennyiségeket, s formázott vásznakat hozott létre (Kvázi-kép No. 86, 1983). A Kvázi-képek szisztémája, mely egy előre kidolgozott, mennyiségi változásokat (mozgást) jelző, nagymennyiségű variációs lehetőséget biztosító szabályrendszer alapján jött létre, aleatorikus kiemeléssel, kombinálódott a hideg és meleg színek hierarchiájával. A program kiteljesedése 1982-1983-ban valósult meg, amikor Dieter Bogner felkérte a buchbergi kastély toronyszobájának kifestésére. A Térfestés tervek (akvarell, papíron, 1980-82) "szabásmintájának" megfelelően a síkban megtervezett színes raszterrendszert a 14 m2-es térre vetítette ki és festette meg az illuzionisztikus teret. A festés részleteit és folyamatát fotósorozaton és filmen dokumentálta (Térfestés, 58 mm, színes, 1982-1983; Térfestés. Buchbergi projekt, BBS, video, ff, 16 perc, 1983). A 80-as 90-es évek fordulóján ezt a programot folytatta: a kváziképek színvilága a különböző fény- és megvilágítási viszonyok hatására folyamatosan megváltozott, s ezt a jelenséget újra és újra megfestette, ez a Relatív kváziképek sorozata. A téri lehetőségek is tovább bővültek, formázott vásznai "leléptek a falról" (Ledőlt Quasi-kép alapformával, falap, akril, 1986-91; Quod libet No. 2., farostlemez, akril, 1991), vagy a síkon belüli görbült formák is bekerültek eszköztárába (Vegyes téri viszonyok IV. No. 9., fotó, gouache, karton, 1993-96). A 90-es évek második felében a nyolc standard színből álló kompozíciós rendszert oldottabb váltotta fel (Hommage à Monet sorozat), majd a görbült síkok és a tér problémája került művészete fókuszába (Görbült sík, homorú, rétegelt falemez, 1996; Görbült sík, szárnyas, rétegelt falemez, 1996). A fény- és színkapcsolatok folyamatos modulációjának megvalósítása a Raszterközi Quasi-kép sorozat lényege, amely a Displacements (Áthelyezés) műegyüttes két évtizeddel későbbi továbbvitele is (Raszterközi Quasi-kép, Displacements 74, a megfigyelés tárgya, rétegelt falemez, akril, 1997; Az RQD 74, augusztus 9-én 5.15-kor, rétegelt falemez, akril, 1997). ~ filmművészeti tevékenysége szorosan összefügg képzőművészeti munkásságával, annak szerves része, ugyanakkor a média vizuális lehetőségei mellett (kép, szín, mozgás) egyéb eszközeit - zene, beszéd, zaj, szöveg - is rendkívül kreatív alkotóként használja. Igen szerteágazó művészeti tevékenysége a tudatos és tervezett, konstruált műteremtés mellett helyenként nem nélkülözi az iróniát és humort. ~ pedagógiai, művészet- és kiállításszervezői tevékenysége is nagy jelentőségű.Mesterei: Hincz Gyula. Egyéni kiállítások1966 • Dürer Terem, Budapest (kat.) • Internationale Künstlerclub, Bécs [Miodrag Nagornival], Galerie Maerz, Linz1970 • Dürer Terem, Budapest1971 • Galerie Junge Generation, Bécs (kat.)1974 • Grafik, Objekte, Kleine Galerie, Bréma1975 • Verschiebungen 1975-1975, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz (kat.)1976 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár [Gáyor Tiborral] • Helikon Galéria, Budapest • Alvar Aalto Múzeum, Jyväskylä, (FIN)1979 • Eltolódások 1975-1979, Pécsi Galéria, Pécs (kat.)1980 • Stabilizáció - Artikuláció, G. Grada, Zágráb [Erdély Miklóssal] • Verschuivimgen 1975-1979, Hedendagse Kunst, Utrecht (kat.)1982 • Képek, Rajzok, Fotók, Galerie Hoffmann, Friedberg • Tér, kvázi-kép. Egzakt tendenciák, Schloss Buchberg (A)1983 • Exakte Tendenzen, Bécs-Buchberg • Filmek/Films, Pécsi Galéria, Pécs (kat.)1984 • Munkák/Arbeiten 1958-1983, Ernst Múzeum, Budapest, (kat.) • Museum Moderner Kunst, Bécs1986 • Képvetületek, Budapest Galéria, Budapest (kat.)1990 • Dialógus, Goethe Intézet, Budapest [Erika Kiffllel]1991 • Herzfeld G., Stockholm1993 • Kvázi-képek, Installációk, Galerie Hoffmann, Friedberg • Éri Galéria, Budapest1995 • G. Medium, Pozsony1996 • A cet gyomrában, Fővárosi Képtár, Budapest [Szegedy-Maszák Zoltánnal], (kat.)1997 • Quasi-képek és képek 1990-1997, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest (kat.)1998 • Éri Galéria, Budapest • Munkák 1974-1977, Josef Albers M. Bottrop1999 • Vízivárosi Galéria [Balázs Áronnal], Budapest2008 • Ludwig Múzeum, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások1965 • Intergrafik 65, Neue Berliner Galerie, Berlin1968 • Mai magyar grafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1972 • Aktuelle Kunst in Osteuropa, Köln1975 • Neue Ungarische Konstruktivisten, Museum Bonn1976 • Expozíció. Fotó/művészet, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan • Sorozatművek. Kortárs művészet magángyűjteményekben 2, Csók Képtár, Székesfehérvár1977 • Sul concettodi serie, Varese1980 • Tendenciák 1970-1980, 1., Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest • Künstler aus Ungarn, Kunsthalle, Wilhelmshaven • Tendenciák 1970-1980, 3., Geometrikus és strukturális törekvések a hetvenes évek művészetében, Óbuda Galéria, Budapest1981 • Vonal, Pécsi Galéria, Pécs • Erweiterte Fotografie, Sezession, Bécs • Construction in Process, Łódż1985 • 20 Years of Hungarian Experimental Film, Museum of Modern Art, New York • Experimental Films from Budapest, Museum of Fine Arts, Boston1988 • Das Licht der Peripherie, Museum des XX. Jahrhunderts, Bécs1989 • Más-Kép, Ernst Múzeum, Budapest1990 • Anwesenheit bei Abwesenheit, Kunsthaus, Zürich • Architektonikus gondolkodás ma, Műcsarnok, Budapest • Budapesti műtermek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Budapest Galéria, Budapest1991 • Tisztelet El Grecónak, Szépművészeti Múzeum, Budapest • Europäische Dialoge, Museum, Bochum1994 • 80-as évek - Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest • Gáyor, Hencze, Hetey, Konok, ~, Vízivárosi Galéria, Budapest1996 • Pillangóhatás, Műcsarnok, Budapest • A művészeten túl, Ludwig Múzeum, Budapest1997 • Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest1998 • Magyar avantgárd a 20. században, Neue Galerie der Stadt Linz, Linz • Inter/Média/Művészet, Ernst Múzeum, Budapest • A magyar neoavantgárd 1965-1972, Szombathelyi Képtár, Szombathely • Perspektíva, Műcsarnok, Budapest • Budapest - Berlin '99. A kilencvenes évek művészete Magyarországon, Akademie der Künste, Berlin2000 • Konkret - Östliches Mitteleuropa, Neuer Sächsischer Kunstverein, Drezda. Művek közgyűjteményekbenAlbertina, BécsFővárosi Képtár, BudapestForum Konkreter Kunst, ErfurtSzent István Király Múzeum, SzékesfehérvárJanus Pannonius Múzeum, PécsKortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, BudapestKunsthalle, NürnbergKupferstichkabinet, DrezdaMagyar Nemzeti Galéria, BudapestMuseum Bradford (GB)Museum Konkreter Kunst, IngolstadtM. Sztuki, ŁódżNeue Galerie am Landesmuseum Joanneum, GrazNeue Nationalgalerie, BerlinSammlung der Stadt Wien, BécsSzombathelyi Képtár, Szombathely, Szépművészeti Múzeum, BudapestTate Gallery, LondonVictoria & Albert Museum, London. Filmjei1970: Minimal Movements (8 mm, ff, végtelen)1973: Megtanult önkéntelen mozgások (SUMUS, 16 mm, ff, 10 perc)Keressük Dózsát (BBS, 35 mm, ff, 7 perc)1973-1975: Relatív lengések (BBS, 35 mm, ff, 10 perc)1973-1983: Timing (BBS, 16 mm, ff, 10 perc)1977: Emlékezés, Civilmekbet (BBS, video, ff, 16 perc)1980: Kalah (BBS, 35 mm, színes, 11 perc)Triolák (BBS, 35 mm, ff, 12 perc)1982: Hétpróba (BBS, 35 mm, ff, 56 perc)Térfestés. Buchbergi projekt (BBS, 16 mm, 34 perc)1984: Azonosítás (SUMUS, video, 10 perc)1984-1986: Nézeteink 1. (BBS, 16 mm, színes, 60 perc)1987: Kreativitás-Vizualitás (BBS, 16 mm, ff, 16 perc)1989-1990: Inter-Images 1-3. (SUMUS, 16 mm, színes, 17 perc)1992-1993: Connections (SUMUS-Illy Bt., 16 mm, színes, 27 perc)1995-1996: Nem látni a végét (video-CD, 52 perc, Szegedy-Maszák Zoltánnal). FilmSzabó F.-Kardos S.-Fitz P.: ~ (MTV, 1986).